(Kolozsvár, 1908. augusztus 5.–Kőszeg, 1998. január 5.)

1926-1933: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Benkhard Ágost. 1942: a Szinyei Társaság nagydíja; 1962: Egry-díj; 1963: Munkácsy-díj; 1971: Nemzetközi Biennálé díja, Muraszombat; 1972: Egri Akvarell biennálé díja; 1973: Nemzetközi Biennálé, Muraszombat, fődíj; 1975: érdemes művész; 1984: kiváló művész; 1993: Kossuth-díj. 1937-1938-ban Olaszországban volt tanulmányúton, 1946-1948-ban a francia kormány ösztöndíjasaként Franciaországban volt tanulmányúton, ahova több hónapos tartózkodásokra többször (1960, 1962, 1967, 1972) visszatért. 1950-1952-ig a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának munkatársaként restaurálással foglalkozott. 1955-1968 között Tihanyban, azután Kőszegen élt és dolgozott; 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett. A nagybányai művésztelep hagyományait átörökítő Miskolci Művésztelepen többször dolgozott. A közvetlen tájszemléletre, motívumtanulmányozásra alapozott szemléletét, művészi karakterének kialakulását Ferenczy Károly oldott festőisége befolyásolta talán a legnagyobb mértékben. Első, realista szemléletű alkotói periódusában is ott van már a tartózkodó, már-már rejtőzködő egyéniség sajátosan bensőséges, vallomásos karakterű alkotói intonációja, kialakuló egyéni lírája. A 60-as évek elejéig tartó lírai realizmusának formaképletei, megjelenítési módszerei és színhasználata hazai hagyományokra alapított, ám franciás ízléssel gazdagított. A 60-as, 70-es években – a lírai alaphangot megtartva – a műveken főszerepet kapott motívumok, motívum-együttesek struktúrája változik: térbeli ritmusokká, ritmusképletekké, jel-együttesekké, asszociatív színrendekké nemesülnek. Pályazáró alkotói periódusában a magyar festészet posztmodern irányzataihoz ugyanúgy találhatni utalásokat, mint festészetünk lírai absztrakt vonulatához. Színvilága két ellentétes póluson, a fehér-világos és a szürke-fekete terrénumában, valamiféle tört, misztikus belső ragyogásban teljesedik ki. Tollrajz és gouache illusztrációi, illusztrációsorozatai közel 60 kötetben jelentek meg. Néhány példa: Guillevic: Föld és víz, Budapest, 1962; Áprily Lajos: Jelentés a völgyből, Budapest, 1965; Babits Mihály:Halálfiai, Budapest, 1972; Arnold Zweig: Grisa őrmester,Budapest, 1975; François Villon: Összes versei, Budapest, 1979; Thomas Mann: Válogatott elbeszélések, Budapest, 1974. Díszletterveket is készített: G. B. Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz, Madách Színház, 1946; J. Osborne: A komédiás, Katona József Színház, 1958; A. Miller: Pillantás a hídról, Petőfi Színház, Veszprém, 1961; Szigligeti Ede: Liliomfi, Petőfi Színház, Veszprém, 1962; F. Dürrenmatt:Fizikusok, Nemzeti Színház, Miskolc, 1966; Németh László:Az írás ördöge, Nemzeti Színház, Szeged, 1970; Madách Imre: Mária királynő, Nemzeti Színház, Szeged, 1971; Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen, Petőfi Színház, Veszprém, 1974. Pályája első másfél évtizedében a KÉVE, a Nemzeti Szalon, a Szinyei Fiatalok, az Alkotás Művészház és a Képzőművészek Új Társasága kiállításain, valamint a Nyolc festő, nyolc szobrász képzőművészeti csoport tárlatain szerepelt munkáival. 1957 óta országos és csoportos tárlatokon (pl.: Országos Képzőművészeti kiállítás, Balatoni Nyári Tárlat, Debreceni Nyári Tárlat, Országos Akvarell Biennálé) rendszeresen kiállított.

Mesterei: Benkhard Ágost.

Egyéni kiállítások
1942 • Ernst Múzeum, Budapest
1947 • Galerie Guenegaud, Párizs
1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.)
1958 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
1960, 1962 • Galerie du Passeur, Párizs
1965 • Csók Galéria, Budapest
1967 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs (kat.)
1968 • Savaria Múzeum, Szombathely
1970 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (kat.)
1971 • Csók Galéria, Budapest • La Galerie, Párizs • Medgyessy Terem, Debrecen
1973 • Helikon Galéria, Budapest • Savaria Múzeum (kat.), Szombathely
1974 • Műcsarnok, Budapest
1975 • Maison de la Culture, Bukarest
1976 • Künstlerhaus, Graz • Guggenheim Gallery, London
1978 • Tihanyi Múzeum, Tihany • Helikon Galéria, Budapest (kat.)
1980 • Vigadó Galéria, Budapest
1982 • Pécsi Galéria, Pécs
1983 • Schlossgalerie, Detmold (Német Szövetségi Köztársaság) • Korunk Galéria (kat.), Kolozsvár
1985 • Műcsarnok, Budapest • Jurisicsóvár, Kőszeg
1988 • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Miskolci Galéria, Miskolc
1989 • Vigadó Galéria, Budapest
1990 • Modern M., Ljubljana
1992 • Al Galerie, Stuttgart
1993 • Al Galerie, Stuttgart • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt., kat.)
1998 • Vigadó Galéria, Budapest • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Válogatott csoportos kiállítások
1938 • Palazzo Falconieri, Róma
1948 • Musée d’Art Modern, Brüsszel
1949 • Varsó • Krakkó
1958 • Antwerpen
1961 • Museum Rath, Genf • Helsinki
1964 • Gircolo delle Arti, Locarno
1965 • Helsinki • Österreich Haus, Bécs
1966 • Petit Palais, Párizs
1967 • Royal Institute Gallery, London • Új-Delhi • Varsó
1968 • Folkwang Museum, Essen • Limburg
1969 • São Pauló-i Biennálé • M. Grinaldi, Cagnes-sur-Mer
1969, 1971 • Landes Galerie, Eisenstadt
1972 • 26e Salon des Réalités Nouvelles, Párizs
1973 • Modern Művészet Múzeum, Belgrád
1979 • Landesgalerie, Eisenstadt
1980 • Künstlerhaus, Graz
1985 • Art Expo, Palais des Congrés, Montrèal
1986 • Taidemuseo, Pori (FIN) • Magyar Intézet, Párizs • Salle de Flore, Dijon
1987 • Galerie der Künstler, München.

 Művek közgyűjteményekben

Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kecskeméti Képtár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
Szombathelyi Képtár, Szombathely.

 Irodalom

Kállai E.: A Képzőművészek Új Társasága kiállítása a Nemzeti Szalonban, Új Idők, 1936/10.
~: Párizsi levél, Szabad Művészet, 1947/1-2.
Rabinovszky M.: (kat., Népművelési Központ, Budapest, 1948)
Dobrovits A.: (kat., Csók Galéria, 1958)
Pogány Ö. G.: Magyar festészet a XX. században, Budapest, 1958
Thiery Á.: ~, Jelenkor, 1963/7.
Láncz S.: ~ újabb képei, Művészet, 1964/11.
Láncz S.: ~nál, Művészet, 1965/5.
Solymár I.: ~, Budapest, 1966
Frank J.: Látogatóban ~nál, Élet és Irodalom, 1966. július 9.
Hárs É.: (kat., Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1967)
Zsolnay L.: ~ról, Művészet, 1968/7.
Köpeczi B.: ~, Művészet, 1970/1.
Vayerné Zibolen Á.: (kat., Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1970)
Solymár I.: (kat., Savaria Múzeum, Szombathely, 1973)
Miklós P.: Képzőművészeti krónika, Jelenkor, 1974/8.
Rózsa Gy.: Eszmecsere ~ Petőfi Tündérálom című költeményéhez készült illusztrációiról, Kritika, 1974/11., 1975/5.
Horváth Gy.: The Transformations of a Painter, New Hungarian Quarterly, 1975/8.
Bereczky L.: (kat., Csók Galéria, Budapest, 1978)
Bertha B.: ~ festői világa (kat., Kőszeg, 1978)
Domokos J.: Bartha varázsa (kat., Helikon Galéria, Budapest, 1978)
Horváth Gy.: ~, Budapest, 1978
P. Szűcs J.: The Fascination of the Garden, New Hungarian Quarterly, 1979/73.
Domokos G.: Bevezető a “Korunk Galériája” ~ kiállításához (kat., Kolozsvár, 1982)
Szelestey L.: Pályám emlékezete, Életünk, 1983/9.
Rideg G.: Egy fél évszázados festői pálya, Művészet, 1985/5.
Lóska L.: Túl a látványon, Művészet, 1985/5.
Frank J.: Landscapes, Ladders, Leaves, New Hungarian Quarterly, 1985/99
Bertha B.: Ismerős léptek nesze, Élet és Irodalom, 1989. február 10.
Horváth Gy.: Líra és történelem (kat., Ernst Múzeum, 1993)
Sümegi Gy.-Tóth P.: Idekint és odabent, Békéscsaba, 1994.

(Sümegi György)
Forrás: www.artportal.hu