1933-tól: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Vaszary János, Kandó László. 1937-1939: tanulmányutak Nyugat-Európában. 1945: az » Európai Iskola tagja; 1946: az » Elvont Művészek Magyarországi Csoportja, illetve a » Galéria a 4 Világtájhoz alapító tagja; 1963: I. Nemzetközi Plein Air Szimpozion, Koszalin (PL); 1965-ben 9×4,5 m-es vasplasztikát készít az elblągi I. Térplasztikai Biennálén (PL), 1971-től körutazások Nyugat-Európában, dolgozik és kiállít Belgiumban; 1973-ben két hónapos körutazás Afrikában; 1977: Kormányzósági Ezüstkupa, Nápoly; 1980: XII. Festival Cagnes-sur-Mer (FR), a zsűri különdíja; 1985: érdemes művész; 1987: kiváló művész; 1990: Kossuth-díj; 1991: Magyar Művészeti Akadémia tagja; 1993: Széchenyi Művészeti Akadémia tagja; 2000: Herczeg Klára-díj (senior). A 30-as évek első felében készült munkáin az erőteljes, szerkezetes rajz enyhén novecento hangvétellel társul. Az évtized közepén ezt Derkovits késői korszakának jól érzékelhető hatása váltja fel. Gyarmathy 1937-től utazásokat tesz Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Svájcban. Megismerkedik Beőthy Istvánnal, Piet Mondriannal, André Bretonnal, Jean Arppal és Max Bill-lel. Ezek a kapcsolatok készítik elő azt a szemléleti fordulatot, amit a hazatérés után a Kállai Ernővel és Kassák Lajossal kötött barátság tesz véglegessé. A festő 1945–1946-ban az önálló csoporttá szerveződő magyar absztrakció egyik kulcsfigurája lesz. A Kállai-féle » Új világkép a 40-es években Gyarmathy számára új univerzumot tár fel, amely egyszerre makro- és mikrokozmikus jellegénél fogva a képzőművészet hagyományos térérzékeltető eszközeivel bejárhatatlannak bizonyul. Ez az imaginárius „gondolati tér” s a benne zajló történések képezték Gyarmathy festészetének szinte kizárólagos témáját, melyen kisebb kitérőktől eltekintve 1946 óta dolgozik. 1948, az Európai Iskola és a nonfiguratív művészet nyilvánosságának betiltása után Gyarmathy belső emigrációba vonul. A 40-es, 50-es évtizedfordulón kisméretű, absztrakt-szürrealista festményeket és fotogramokat készít. A 60-as években a teória érzéki látvánnyá lényegítésének eszköze a mértani elemeket felhasználó, lapidáris egyszerűségű új jelrendszer lesz, amely az évtized végére kiérlelt egyéni stílus legfontosabb összetevője. E jelrendszer, e képi nyelv segítségével filozófiai és vizuális értelemben vett világmodell is születik. Az euklideszi geometrián alapuló reneszánsz perspektíva és a kanti szemléleti tér vizuális egyeduralmának megtörésén fáradozó festő Kállai » bioromantika elméletére figyelve a “természet rejtett arcát” sem téveszti szem elől. Festészetének kétarcúsága tükrözi ezt a bipolaritást. Az atektonikus, szerves asszociációkat keltő formák nem pusztán a metafizikus szorongás pszichés lenyomatai, hanem a rácsszerkezetbe rendezett, magnetikus erőkkel átjárt spirituális tér ellenpontjai.

Mesterei: Vaszary János, Kandó László.

Egyéni kiállítások
1938 • Párizs, Zürich
1947 • Galéria a 4 Világtájhoz, Budapest
1948 • Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest (kat.)
1963 • Varsó
1964. Rédey műterem, Budapest [Rédey Sándorral]
1965 • Miasta M. [Janina Zamojtellel], Wrocław (kat.) • Sarp Klub, Gdańsk • G. Arsenal, Poznań (PL)
1966 • Rákosligeti Kultúrház, Budapest
1968 • Központi Fizikai Kutató Intézet Klubja, Budapest
1972 • Egyetemi Galéria, Stuttgart
1973 • Galerie l’Ecuer, Brüsszel • Galerie Campo, Antwerpen • Bujumbura (Burundi)
1977 • G. dell’Incisione, Milánó (kat.)
1977-1978 • Bologna • Bázel • Washington
1978 • Komárom Megyei Művelődési Központ, Tata
1979 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.)
1980 • Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ, Kecskemét
1982 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Uitz Terem, Dunaújváros
1983 • Téridő, Pécsi Galéria, Pécs
1986 • ~ kiállítása Kállai Ernő emlékére, Műcsarnok, Budapest (kat.)
1987 • Fehér-fekete, Budapest Galéria (kat.), Budapest • Művészetek Háza, Pécs (gyűjt., kat.)
1991 • Szentendrei Képtár • Budapest Galéria, Budapest • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1993 • Akadémiai székfoglaló kiállítás Körmendi Galéria, Budapest
1994 • Válogatás ~ műveiből, Körmendi Galéria, Budapest
1995 • ~ életműkiállítása, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest (gyűjt., kat.)
1998 • Erdész Galéria, Szentendre
1999 • Magyar Újságírók Országos Szövetsége Székház
2000 • Körmendi Galéria, Sopron
2004 • Collegium Hungaricum • Magyar Kulturális Intézet
2005 • Kortárs Művészeti Intézet • Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum • Körmendi Galéria, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások

1932 • Pécsi Képzőművészek és Műbarátok 10 éves jubileumi kiállítása, Pécs
1933 • Pécsi Képzőművészek és Műbarátok tehetségkutató kiállítása, Pécs
1934 • Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest
1946 • Az elvont művészet I. magyar csoport kiállítása,Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest
1947 • Az Európai Iskola csoportkiállítása, Budapest • Új világkép, a Galéria a 4 Világtájhoz kiállítása, Misztótfalusi könyvesbolt, Budapest • Az elvont művészet II. csoportkiállítása, Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest • A Réalité Nouvelles I. Nemzetközi Kiállítása, Párizs • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Manchester
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1964 • Magyar Képzőművészek Csoportkiállítása, Manes G., Prága • Magyar nonfiguratív művészek csoportkiállítása, Mala Scena G., Pozsony
1968 • Hagyományok, Budapesti Műszaki Egyetem Építész Kollégium Bercsényi Klubja
1969 • Magyar Művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1970 • Mai Magyar Képzőművészet, Poznań, Łódż, Szczecin •In memoriam Kassák, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete,Csók Képtár, Székesfehérvár
1976 • Italia 2000 ’76, Castello Maschino Angiolno, Nápoly, 1979 • Présence Paris-Budapest, L’Orangerie du Jardin du Luxembourg, Párizs
1980 • XII. Festival International de la Peinture, Cagnes-sur-Mer (FR) • Rencontre Hongrois d’Arcueil, Párizs
1981 • Allegro Barbaro, Wilhelm Lehmbruck Museum, Duisburg (D)
1982 • Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Kállai Ernő emlékezete, Óbudai Galéria, Budapest • Magyar művészek, Stockholm • Az ismeretlen Európai Iskola, Budapest Galéria, Budapest
1985 • 101 tárgy. Objektművészet Magyarországon (1955-85), Óbuda Galéria, Budapest
1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1997 • A Merits-gyűjtemény, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest •Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest
1999 • Csíki Székely Múzeum (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása) • Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár
2000 • Art Budapest 3. Nemzetközi Művészeti Vásár
2001 • Kortárs Magyar Művészet a Körmendi-Csák Gyűjteményben, Tallin
2004 • Körmendi Galéria, Budapest • Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár
2005 • Burgenländische Landesgalerie, Eisenstadt
2006 • Kassa, Vychodoslovenska Galéria (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása) • Pilsen, Zapadoceska Galéria (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása).

Fővárosi Képtár, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Városi Képtár, Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár.

Film
1995-96: Gyarmathy Tihamérról a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, az OSZK Történeti Videotára-Soros Gyűjtemény kooprodukciójában film készült (szerk. Pörös Géza, operatőr-vágó Bak Béla).

Irodalom
Hamvas B.-Kemény K.: Forradalom a művészetben, Budapest, 1947
Kállai E.: Gyarmathy Tihamér (kat., bev. tan., Magyar Képzőművészek Szabadszervezete, 1948)
Hermansdorfer, M.: Gyarmathy Tihamér (kat., bev. tan., Wrocław, 1965)
Gyarmathy T.: Válasz a „Körkérdés”-re, Képzőművészeti Almanach 1., Budapest, 1969
Vitányi I.: Gyarmathy Tihamér festészetéről, Alföld, 1970/10.
Mezei O.: A tér Gyarmathy Tihamér festészetében, Magyar Építőművészet, 1972/5.
Carluccio, L.: Tanulmány ~ról, Milánó, 1977/3.
Gera Gy.: Gyarmathy Tihamér művészete, Művészet, 1977/12.
Aszalós E.: Gyarmathy Tihamér, Budapest, 1979
Várkonyi Gy.: „Jelenség és Új tér”, Életünk, 1980/11.
Csorba Gy.: Megnyitó Gyarmathy kiállításán, Jelenkor, 1983/6.
György P.-Pataki G.: Fekete-fehér (kat., bev. tan., Budapest, 1987)
Művészet Gyarmathy Tihamér-száma, 1988/1.
György P.-Pataki G.: Az Európai Iskola, Budapest, 1990
Sinkovits P.: Gyarmathy Tihamér, Budapest, 1991
Várkonyi Gy.: Gyarmathy Tihamér, Pécs, 1992
Mészöly M.-Várkonyi Gy.-Fitz P.: (gyűjt., kat., bev. tan.), Fővárosi Képtár, Budapest, 1995
Wehner T.: Látvány, líra, logika. Portré Gyarmathy Tihamér festőművészről [filminterjú-részlet, 1995-96], Új Forrás, 1997/3. 33-43.
Várkonyi Gy.: Gyarmathy Tihamér, 2004 (a Körmendi Galéria kiadása).

(Várkonyi György)