KMETTY János
KMETTY János életrajz
KMETTY János, festő (Miskolc, 1889. december 23.–Budapest, 1975. november 16.)
Mesterei: Kassán Halász-Hradil Elemér, Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc szabadiskolájában, majd Ferenczy Károlynál tanult. 1911: Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. A Képzőművészek Új Társasága alapító tagja, elnöke, 1911-1912 között a kecskeméti, majd 1924-ben és 1929-1931 között a Nagybányai Művésztelepen dolgozott. A 30-as évektől egyre gyakrabban járt Szentendrére, 1945-től a szentendrei művésztelep tagja, 1946-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, a festő tanszék vezetője 1969-ig. 1960-ban a Fényes Adolf terembeli kiállítása után a bemutatott alkotásokat Miskolc és Pécs múzeumának adományozta. Hagyatéki anyaga 1976-ban kerül a Szentendrei Múzeumhoz. 1981-ben nyílt meg állandó kiállítása Szentendrén. 1946: a Szinyei Társaság díja; 1949: Kossuth-díj; 1959: érdemes művész; 1965: kiváló művész; 1969: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1974: a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének II. fokozata. Korai képeit még impresszionisztikus felfogás jellemzi. Mint ahogy önéletrajzában írta, az impresszionizmuson, majd Cézanne megértésén keresztül jutott el a kubizmusig. A magyar művészetben az első kubisztikus művek egyik alkotója. A fordulatot az 1911-es párizsi útja eredményezte, ahol Cézanne, Picasso és a kubisták művészetét, valamint a Louvre klasszikusait tanulmányozta. A reneszánsz szigorú kompozícióit idéző festmények az idealizált jövő, a megépíthetőnek hitt új, tökéletes világ megfogalmazásai. A tárgyi világ elemei a tiszta egyensúly kifejezésének eszközeivé válnak; tájképei, csendéletei, önarcképei megszerkesztett rendbe illeszkednek. Önarcképei a jövőt építő, tudatos cselekvéseket végző embertípust jelképezik. Ezeken az eszméken keresztül került kapcsolatba Kassák Lajos és a köréje csoportosuló aktivisták körével, kiállításaikon szerepel. Kmettyt a Tanácsköztársaság belső emigrációba kényszerítette. Egyik alapító tagja az akkori magyar képzőművészeti életben a progresszív törekvéseket képviselő, az 1924-ben alapított Képzőművészek Új Társaságának, amelynek később alelnöke lett, majd a Szocialista Képzőművészek Csoportjához társult. 1927-ben újra Párizsban járt, ahol tudatosabban tanulmányozta példaképeit. A tárgyi világ analízisét, geometrikus rend szerinti újraalakítását példázzák síkban tartott csendéletei, nagybányai utcaképei. A képépítés eszközei a látvány analízise során született síkok, színek és a látvány fontosabb motívumai, amelyeket a kép rejtett szerkezete tesz hangsúlyossá. Színvilága kivilágosodik, megélénkül. A 30-as évektől kezdve egyre több időt töltött Szentendrén, ahol expresszionisztikus szín- és ecsetkezelésű, atmoszferikus hatású képeket festett. Szentendre válik témájává mind gyakrabban könnyű akvarelljeinek, olajfestményeinek. A képek szerkezeti vázát hangsúlyozó kompozíciót a lágyabb körvonalak, finomabb pasztellszínek teszik oldottá. Hamarosan azonban felhagyott a lágyabb stílussal, visszatért a szigorúbb, kubisztikus formákhoz, tárgyait pedig széles fekete kontúrokkal övezte. 1945 után a Magyar Művészeti Tanács tagjaként aktív közéleti szerepet vállalt, hitt a társadalmi fejlődésben. Egész életét szigorú etikai tartás jellemezte, önéletrajzi és művészetelméleti írásai a korszak fontos dokumentumai.
Egyéni kiállítások
1922 • Belvedere, Budapest [Csorba Gézával]
1929 • Tamás Galéria, Budapest [Vilt Tiborral]
1931 • Tamás Galéria, Budapest [Csorba Gézával] (kat.)
1937 • Fränkel Szalon, Budapest
1960 • Fényes Adolf Terem, Budapest • Kmetty képei és rajzai, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1962 • ~ Miskolcnak adományozott képei, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1976 • Művésztelepi Galéria, Szentendre (emlékkiállítás) (kat. bev. • Mucsi A.)
1977 • Műcsarnok, Budapest • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Kecskeméti Képtár, Kecskemét (kat.) • Magyar Kultúra Háza, Berlin (kat.)
1978 • Magyar Kultúra Háza, Prága (emlékkiállítás)
1981 • Kmetty Múzeum megnyitása, Szentendre (kat.).
Művek közgyűjteményekben
Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
Dobó István Múzeum, Eger
Fővárosi Képtár, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Katona József Múzeum, Kecskemét
Művelődési Minisztérium, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
Ferenczy Múzeum, Szentendre, Thury Gy. Múzeum, Nagykanizsa, Tihanyi Múzeum, Tihany.