VILT Tibor, szobrász, üvegművész (Budapest, 1905. december 15.–Budapest, 1983. augusztus 13.)

1925–1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Mátrai Lajos, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1928–1930: egyike a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak. 1945 után részt vett az » Európai Iskola munkájában. 1957-ben – a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt internálták. A 60-as években egyike lett a modern magyar szobrászat megújítóinak, s példaképe a fiatal művésznemzedéknek. Bár egyike volt a “római” ösztöndíjasoknak, az ún. “Római Iskolának” sohasem lett elkötelezettje. Már 1936-ban megmintázta első izgalmasan expresszív kisplasztikáját, a Gondolkodót. Az elkövetkező években szobrai és domborművei egyre közvetlenebb módon fejezték ki a művész mindennapi érzelmeit és indulatait. A II. világháború befejezése után művek egész sora jelzi, hogy elérkezett pályája első virágkorához (Háború után II., 1945; Gyermekfej háború után, 1946; Búcsú/Figura székkel, 1947). Az 50-es évek bizonyos értelemben törést jelentett működésében. Miközben részt vett a korszak hivatalos művészeti életében, műtermében (a nyilvánosságtól elzárva) megrendítő hatású kisplasztikák és domborművek sorozatát készíti (Ketrec, 1949; Bohóc virággal, 1949;Szorongás, 1950; Közöny, 1952). Ekkori művei ugyanúgy, mint az 56-os forradalom ihletésére született kompozíciók is (A kentaur halála, 1956; Szék és ablak/Börtön, 1956;Tanktaposta arc, 1956) még sokáig, a 60-as évek közepén rendezett első kiállításáig csak plasztilinben, legfeljebb gipszben vártak jobb sorsukra. A 60-as években antropomorf szerszámokra emlékeztető kisplasztikák egész sorozatát készítette (Satu és szobor III., 1965), s az évtized végére aztán lehetősége volt néhány nagyméretű szobor létrehozására is (Dorottya, 1967; Galambdúc, 1968). Az évtized végén – részben Schaár Erzsébet hatására – új anyagként az üveg felhasználásával is kísérletezett (Háromforma, 1970). A 70-es évek a kiteljesedés időszaka volt munkásságában. Ekkorra már egyértelműen elismert művész. 1973-ban a budapesti II. Kisplasztikai Biennálén szinte egész korábbi életműve összefoglalójának szánta aVáltozatok I-V. sorozatot, mellyel díjat is nyert.

Egyéni kiállítások
1929 • Tamás Galéria, Budapest [Kmetty Jánossal]
1936 • Ernst Múzeum, Budapest [Barcsay Jenővel]
1965 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)
1966 • Párizs [Domanovszky Endrével]
1967 • Collegium Hungaricum, Bécs [Kondor Bélával, Gádor Istvánnal]
1968 • XXXIV. Velencei Biennálé, Velence
1970 • Műcsarnok, Budapest • Miskolci Galéria, Miskolc • Egyetemi Galéria, Debrecen
1974 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest [Gulyás Gyulával] • Tihanyi Múzeum, Tihany (kat.)
1975 • Dorottya u. Galéria, Budapest [Gulyás Gyulával, Kass Jánossal]
1977 • Wilhelm Lehmbruck Museum [Schaár Erzsébettel], Duisburg • Szent István Király Múzeum [Schaár Erzsébettel], Székesfehérvár • Nagy Balogh J. Kiállítóterem
1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest-műhely
1980 • Celldömölk • Műcsarnok, Budapest
1983 • Miskolci Galéria, Miskolc
1985 • G. Zacheta, Varsó
1986 • Csók Képtár, Székesfehérvár (emlékkiállítás, kat.)
1988 • Emlékkiállítás, Budatétényi Galéria [Schaár Erzsébettel], Budapest
1999 • In memoriam Leányka utca 18, Budatétényi Galéria [Schaár Erzsébettel], Budapest.

Művek közgyűjteményekben
• BTM Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum, Budapest
• Déri Múzeum, Debrecen
• Fővárosi Képtár, Budapest
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Savaria Múzeum, Szombathely
• Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
• Wilhelm Lehmbruck Museum, Duisburg (D).